Szervátiusz István önéletrajz

Művészcsaládba születtem Kolozsváron 1960-ban. Gyerekkoromat három művész műtermében töltöttem, így természetes, hogy korán magamba szívtam a művészetet. 1977-től Magyarországon élek. Faszobrász-restaurátori munkám mellett hosszú idő után alakítottam ki saját stílusom. Tartalomban nem szerettem volna elszakadni gyökereimtől, de egyéni módon szerettem volna megfogalmazni azt és kiegészíteni saját gondolataimmal. Restaurátori munkám egy csodálatos technikát adott a kezembe, amellyel új dimenziókat adhattam elképzeléseimnek. Felidézhettem és integrálhattam az ókori kelet, a mediterráneum, honfoglaló őseink és a magyar népművészet szimbólumait. Hagyományos mondanivalómat high-technek tűnő külsőbe öltöztetve közeledek a ma emberéhez.

Ars poetica

”Formák, színek szimbólumok. Megpróbálom őket összekapcsolni, szervesen illeszteni, hogy a szobor szolgálatába állítsam őket.

Tűz, víz, fém, fa, föld. Az öt elem egyensúlya.

Egyetlen szobrom sem csak színek, formák öncélú játéka. Üzenetet, esszenciális mondanivalót próbálok rejteni mindegyikbe, melyet az ősi tudások ismerője vissza tud olvasni.

E nyelvezetben tanítómesterem a népművészet, a keleti szimbólumrendszer, forma és színvilág, a filozófia és a letisztult nyugalom, melyre minden világnak oly nagy szüksége van.”

Herakleitosz azt modta:minden egy. Hen panta einai. Ez így szép, de a gyakorlatban kell ezt megtapasztalni. Akkor érvényes a tudás. Tűz, víz, föld, fém, fa. Tüzet használok a kovácsoláshoz, tűzben égetem ki a kerámiákat. Vízben edzem az acélt. Az agyag vízzel keverve lesz formálható. Az agyag föld. Földdel pakolom fel azokat a pengéket, melyeket szelektív módon edzek meg. Kőböl öntöm a Turáni Kincseket.

Látszólag ellentmondó “szakmák”, de ilyen nincs. Kézügyesség sincs ami öröklődik, megtanulható. Az agynak, az elmének van ügyessége amivel a kezet rákényszeríti a kép, amit belül látunk megformálására. Ettől kezdve tényleg minden egy. Megértem a feladatot, és a kezem végrehajtja az utasításokat.

Szervátiusz István

Kiállítások

1997. Magyar Konzulátus, New York
1998. Bank Center, Budapest
1998. Csók István Galéria, Budapest
1998. Hattyúház – csoportos, Budapest
1999. Operaház Vörös Szalon, Budapest
1999. Virágzás Napjai , Őriszentpéter – Teleház
2000. Németvölgyi Galéria Budapest
2000. Cifra Palota – Híd csoportos kiállítás, Kecskemét
2001. Stephanus Rex Galéria, Szombathely
2001. Secco Galéria – csoportos, Budapest
2001. Művelődési Ház , Őriszentpéter
2001. Magtár templom – Színház, Szentgotthárd
2002. Hétrétország, szerek és porták fesztiválja – Nyitott műterem
2004. Kortárs magyar művészeti kiállítás, Washington
2005. Batthyányiak a humanizmus jegyében, Körmend, szobrász sympozium;
2006. Hétrétország, szerek és porták fesztiválja – Nyitott műterem , Kercaszomor
2007. Csorna, Martincsevics Károly Városi Könyvtár Galériája
2008. Őriszentpéter, Őrségi Forgatag csoportos kiállítás
2008. Hétrétország, szerek és porták fesztiválja – Nyitott műterem
2009. Körmend, Kölcsey Gimnázium Galériája
2009. Vasvár, Nagy Gáspár Művelődési Központ
2010. Hétrétország, szerek és porták fesztiválja – Nyitott műterem; Kercaszomor
2011. Lendva, Bánnfy Galéria, Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet
2013. Kolozsvár, csoportos
2014. Százhalombatta, Takács Galéria
2015. Magtár templom – Színház, Szentgotthárd – Szentgotthárdi Történelmi Napok
2016. Mezőtúr, Városi Galéria (Zsinagóga)

Köztéri szobrai:
Budapesten, Pórszombaton, Kercaszomoron láthatóak